Arra gondoltam, hogy mivel most tartok kb. félúton, így tartok egy kis képes beszámolót. Őszintén szólva, amikor az egész programot elkezdtem, nem számítottam ilyen sikerre. Nem akarok azzal sokat foglalkozni, hogy mitől megy vagy miért könnyen vagy nehezen, igazán receptet sem akarok adni senkinek. Talán csak annyit, hogy TÉNYLEG minden fejben dől el.
Nem feltétlenül törekszem arra szándékosan, hogy példává váljak, de az JóIsten így alakítja a sorsom, elfutni sem fogok előle. A blogolás is teljesen öncélú volt egy darabig, aztán elkezdett önálló életet élni és onnan nem volt megállás. Nekem is furcsa, hogy van állandó olvasótábor, akik szinte kikövetelik az újabb és újabb bejegyzéseket. Örömmel teszek ennek természetesen eleget. :)
No, ott tartottunk, hogy arra gondoltam ideje lenne képes számvetést tartani. Nem egy igazi before - after kép lenne ez, hanem inkább egy előtte - úton kép pár, illetve ebben az esetben több kép együttese.
Nézzünk pár képet, honnan indultam. Csabi szerint bevállalós vagyok a képekkel, mert kendőzetlenül ábrázolnak engem régen és most is. Hiszek benne, hogy máshogy nincsen értelme. Fel kellett ismernem, hogy hol hibáztam, mit kellene másként csinálni. Fel kellett mérni a testem. Nem lehetek szégyenlős. Az is én voltam, ez is én vagyok...
Pont ma említettem egy beszélgetésben, hogy nagyon durva így visszanézni a képeket és arra gondolni, hogy akkor is jól éreztem magam, mint ahogy most is. Igaz, nem találtam magamnak farmert csak a 6XLes boltban, most meg a gimis farmerem is nagy már rám, de nem különösebben zavart.
Most itt tartok.
A felső képen látható póló ma már törölgető rongy funkcióban látható szerény hajlékunkban.
Messze még a végcél, de úgy gondolom, hogy a nehezén túl vagyok: az edzések beillesztése a mindennapokba; addikció kialakulása, mert úgy gondolom, hogy másként nem megy (félgőzzel nem érdemes csinálni); étrend kialakítása.
Apropó étrend. Megint kérdezték páran, hogy mit eszek, illetve Édesanyám is felteszi a kérdést kétnaponta, így álljon itt az elmúlt hetek alatt kialakított étrend. Előre bocsátom, hogy nem hibátlan és nem tudományos alapon lett összeállítva.
Reggeli: 2 dl víz, 4 marék zabpehely, 5 db aszalt sárgabarack, 1 banán, fél adag fehérje. A zabpelyhet felforralom a vízzel (eddig ördögi...:)), majd belekeverem az összes többi összetevőt. Hagyom kihűlni, majd be a hűtőbe és másnap reggel hidegen elfogyaszt. Olyan az állaga, mint a tejbegríznek. :)
Ebéd: rizs / saláta és szárnyas hús valamilyen viszonylag natúr formában.
Vacsora: fehérjeturmix, esetleg tojásfehérje rántotta. Végső esetben felvágott magában.
A főétkezések között: délelőtt csak gyümölcs, jelenleg főleg banán; délután valami apróság pl. 2 aszalt gyümölcs vagy egy fél banán.
Ami ki van zárva: péksüti, főleg a fehérlisztes; cukor bombák; sütik, fagyi, éjszakai zabálások; cukros üdítők; az alkoholról egy másik bejegyzésben már írtam; nagyon zsíros ételek.
Nem akarok álszentnek tűnni: néha bűnözök. Nem nagyokat, de azért imádom a tésztát pl. Ugyanakkor most már tudom, hogy 1 tányér tészta mennyi hasprés egy később edzésen. A legjobb dolog, amit az elmúlt hónapokban kaptam ettől ez egész vállalkozástól (Csabi és az én közös vállalkozásomnak tartom az egész fogyásomat, mert ugyan az én egészségemet szolgálja, mégis neki is nagyon fontos szerepe van az egészben) az a tudatosság. Soha ennyire céltudatos nem voltam még. Soha. Megyek előre a meghatározott úton és jönnek az eredmények. Jó érzéssel tölt el, amikor látok egy újabb célt megvalósulni. Ez nagyon pozitív hatással van az életünk egyéb területeire is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.