"...az én kitartásom, de a közös célunk..."

A blog annak érdekében jött létre, hogy megoszthassam a -remélem- kíváncsi olvasókkal fogyókúrám és edzéseim részleteit, mintegy támogatást nyújtva azoknak, akik hezitálnak, hogy rálépjenek-e az útra!

Arckönyv

Legutóbbi tevékenységek

Friss topikok

Címkék

5500 (1) Béci (1) Csesznok Laci (1) dk (1) ekiden (2) maraton (2) mátra (1) siófok (1) spar (3) speedkontroll (2) víz (1) Címkefelhő

2014.05.12. 00:26 futaszabi

TÁRS

Bogi selfie.jpg

 

Most egy olyan post jön, amiben szinte egyáltalán nem esik szó rólam. Háttérbe vonulok, mert nem az én teljesítményem az, ami előtt most kalapok emelek.

Van mellettem egy NŐ! Egy FELESÉG! Egy olyan TÁRS, amilyet mindenkinek csak kívánni tudok. Nem vagyok egy könnyű jellem, de erről Ő többet tudna mesélni. Ő mégis mindig mellettem áll, egy pillanatra sem merül fel egyikünkben sem, hogy a másikat cserben hagyjuk. 

Ma nagy dolgot vitt végbe. Ő erről nagyon szerényen nyilatkozna, ezért nekem kell megírnom egy beszámolót a saját szemszögemből, aztán remélem ő is megteszi ezt majd.

10 év - 10 km futóversenyen voltunk ma és vegyes párosban teljesítettük a távot. De ugorjunk kicsit vissza az időben. Amikor Bogi áldott állapotba került és mindvégig, amíg ez kitartott, magára kapott pár kilót. Nem nagy dolog ez a terhesség alatt. Megszületett egy ördögfióka egy kis angyal és Bogiról leolvadt 20-22 kiló. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, gyorsan visszaszedett ő 5-6 kilót, én 10-12 kilót. Nem számított, hogy este 10-kor már nem eszünk pizzát: könnyen jött, könnyen megy.

Aztán én elkezdtem a Canossa - járásomat és Bogi egy ideig csak figyelt. Mindenben támogatott persze, de nem merült fel komolyabban, hogy neki is kezdenie kellene valamit. Aztán egy nap valami megváltozott. Azt gondolom elhitte, hogy ő is meg tudja csinálni. És belevágtunk egy nagy kalandba. Először csak óvatosan, mert Boginak nincsen nagyon sportos múltja, nem akartuk túlterhelni azonnal. Egy kis edzés esténként otthon, séták Ábellel, finomkodás.

Bogi kitartó volt. Én bíztam benne végig, ő meg követte hűen az utasításaimat, ötleteimet. Csináltuk együtt és könnyebb volt. Könnyebb lett. Megértette a belső motivációmat (nem mintha addig nem értette volna), megértette, miért megyek egy esti edzés után reggel 8-ra spinningre. Addikt lett az edzések iránt.

Eljött a pillanat, amikor a kardióra kellett rámenni. Mi legyen az? Nem tud sokat távol lenni otthonról, hiszen Ábel ellátása sokszor sajnos rámarad egyedül, ha nekem dolgom van. De a futáshoz nem kell messzire menni, lehet a tömb körül is vagy nagyobb körben a telepen, amíg sétálunk ketten a gyerekkel vagy éppen otthon vagyok én a Kismackóval.

Bogi szemében az első futás előtt nagy bizonytalanságot láttam. És az is volt. Lehet nem fogja beismerni, de így volt. Kezdő futók gondolatai. "Menni fog ez?" "Persze, hát suliban is ment simán. Igaz, 13-15 éve volt, de akkor is." "Áhhh, nem fog menni." "Megpróbálom, aztán legfeljebb hazajövök." De nem jött. Végigszenvedte. Kellett valami motiváció, hogy másnap is elmenjen. Kellett valami, amitől rendszeres lesz a mozgás. Edzésonline.hu, 5 kmes edzésterv kezdőknek. Fokozatosság mindenekelőtt. Belevágsz? Bele.

És elkezdte. 6 héten keresztül futott rendszeres időközönként. Rengeteg munkánk van abban, hogy nem vitte el a lendület. Bogi olyan ember, aki nagyon tud lelkesedni. Veszélyes volt, hogy ha egyszer is belefut a séta időbe és nem fárad ki tőle, akkor onnantól kezdve elveszti a lelkesedését az edzésterv iránt és futni fog kontrollálatlanul. Elképesztően fegyelmezetten végigcsinálta a 6 hetet. 

5 km. Egy futónak nem nagy táv, mások ennyi alatt melegítenek be. De egy kezdő futónak mindig az első nagy cél. Boginak is az volt. Nekem is, hogy lehetővé tegyem számára az élményt, amit az első futóverseny jelent. Én sem vagyok törzsvendég a futóversenyeken, de már elvesztettem a szüzességem. A szombat éjszaka várakozással teli volt. Vasárnap reggel már korán kiértünk, hogy Bogi szokja a légkört.

Eltoltunk egy csoportképet

Futás előtti csoportkép.jpg

majd elindultunk és 6,5 km múlva váltottunk. Futhattam volna Bogival végig, mert valószínűleg bírtam volna a tempót. De fontosnak éreztem, hogy ott legyek, amikor célba ér és megörökítsem a pillanatot. Lássa azt, mennyire boldog, mert egy út véget ért. Az én szememben ő ma futó lett. Nem érdekel a szakma, hogy kit tart futónak és kit nem: számomra a Feleségem futó lett ma. Tudom, hogy megyünk tovább, készülünk a következő megméretésre és boldogok vagyunk, hogy mertünk változtatni az életünkön néhány hónappal ezelőtt.

Kis lépésekben haladunk, vannak közeli, közeljövőbeli és távoli céljaink. Megbeszéljük, reálisan felállítjuk és ennek érdekében cselekszünk. Nagyon szisztematikusan készülünk. ÉS a legjobb az egészben, hogy EGYÜTT csináljuk.

Nagyon büszke vagyok a Feleségemre! Szeretlek!

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://futaszabi.blog.hu/api/trackback/id/tr1006153861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása