Hétvégén rokon látogatáson voltunk Romániában, közelebbről a Nagyváradtól 18 kilométerre fekvő Paptamásiban. Korábban volt egy ígéretem magamnak: ahol eltöltünk egy estét legalább és nem Budapest vagy Mezőkövesd, ott futok egyet.
Kicsit féltem, hogy nem fogja megtalálni a gps jelet az endo, illetve meg is voltam fázva. Ennek ellenére kimentem vasárnap reggel, bemelegítettem és elindultam. A gps jel meglett. Futás. Furcsa érzés kerített hatalmába: kaptam az orromon levegőt. Pesten a szmogos levegőben nem tudok normálisan az orromon lélegezni.
Egészen megdöbbent arcokat láttam az utcán, amikor a kis község utcáit róva szembejöttek velem az emberek munkásruhában és megpillantottak egy "őrültet". Azt gondolom, talán kicsit másként vezetik le a felgyülemlett energiákat itt az emberek, nem hiába van mindenkinek kisebb vagy nagyobb földje. :)
Körbefutottam a falut, kirohantam még a Kösmő patak töltésére is. :) A futás nem volt valami hosszú, így is sokszor kellett megállnom, mert fuldokoltam a köhögéstől.
Még utoljára egy életkép egyveleg, köszönöm Tamási az élményt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.