Kiürült a város: (majdnem) minden Köcsög a Mátrában van. A FB kong az ürességtől, 5-6 ember boldogítja egymást a DK Team csoportban.
Tegnap láttam magam egy egész alakos tükörben és örömmel konstatáltam, hogy kisebb vagyok. :)
Elhatároztam, hogy innentől minden héten 10%kal növelem a távomat Siófokig: ma volt az első 5500 méteres táv. Elkúrtam. Nem kicsit. Nagyon. (Hogy egy klasszikust idézzek.
Elkövettem minden olyan hibát, ami ugyan megbocsátható lenne külső szemlélőként, hiszen "kiscsikó" vagyok még futóként (CsL, köszi a titulust, büszkén viselem), de magamra nagyon haragudtam a szenvedés közben. Mert ez a mai futás bizony szenvedés volt.
Ott indult, hogy éjszaka későn feküdtem le: ilyenkor másnap a futás sem megy úgy.
Reggeli még ok, lightban egy kis padlizsánkrém. Ebéd már későn, 13:00 körül, rántott karfiol és rizs. Ezzel még nem lett volna különösebb baj, csak a végére az a két kis kanál székely káposzta nem annyira hiányzott. Ez még később szóba kerül. Ami miatt azonban nagyon mérges vagyok - voltam magamra: víz. Iszonyat keveset iszok belőle és mivel nagy súllyal rendelkezem, könnyen veszítem el izzadtság formájában azt a keveset is.
Erre még külön rárakódott, hogy brutális elszúrtam az útvonalválasztást: emelkedő - lejtő - emelkedő - lejtő. Eszembe jutottak Koór Béci szavai néhány nappal ezelőttről és inkább belesétáltam, amikor némi savasodást éreztem a lábamban. Nem sok értelme lett volna erőltetni: nem vagyok én még készen arra, hogy emelkedőkkel birkózzak futás közben.
Futás közben aztán megéreztem a savanyú káposzta áldásos savtermelő képességét is a gyomromban.
Tanulságok:
- inni kell minden nap normálisan, mert a fogyókúra enélkül értelmetlen, illetve kell a méregtelenítés, a "kiszáradásról" nem is beszélve,
- oda kell figyelni a kajára futónapon,
- körültekintően kell megválasztani az útvonalat.
Lacika óva intett, hogy elfussam a végét vagy az elejét, hiszen nem hajt a tatár: most mégis kapkodtam a lábam, mert szerettem volna átlagban 8 perc / kili alá kerülni. Jelentem sikerült, bár kiköptem a tüdőmet a végére. Az önbecsülésemnek azonban kellett. Bocs Laci! :)
Át szeretnék állni a PK futásokra átmenetileg, mert amúgy is magas a vérnyomásom és ma párszor ráfogtam a pulzusomra és mintha igen magas lett volna. Remélem valaki tud nekem kölcsönözni pár futásra eszközöket hozzá...
A mai futásomat a mátrai különítménynek ajánlom, érezzétek jól magatok! :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.