Soha nem gondoltam a futásra. Illetve ez így nem igaz, gondoltam rá, de mindig csak mosolyogva, hogy úgysem megyek el futni sohasem.
A tesiórákon igyekeztem kibújni a futások alól, kézilabda edzéseken pedig inkább nyújtottam valami kamu sérülésre hivatkozva.
Egészen addig, amíg meg láttam magam az esküvői képeken. Addig azt gondoltam, hogy milyen fess fiatalember vagyok. De nem. Ekkor gondoltam arra, hogy akkor én most a kezembe veszem az életem irányítását és lefogyok.
Megláttam Csesznok kolléga before - after képeit és meggyőzött: nekem futnom kell és másképp étkezni.
Neki is láttam az első 5 kmes edzéstervnek, hiszen hamarost itt van a Spar Maraton ekiden váltója.
