"...az én kitartásom, de a közös célunk..."

Köszönet Pantocsik Ferinek a gpx-ért!

(sorry, hogy nem tudok mindenkit név szerint említeni :))

Reggel 3:15, csörög az óra. Mi a tököm? Most feküdtem le. Attakurva futballtörténelmet láttam. Áhh, alszok még egy kicsit. 3:20, megint csörög az óra. Mi a tököm már megint? Ja, Ulrik futása. Menjek, ne menjek? Jani még nem írt, hogy otthonmarad. Ha visszaalszom és nem megyek, letépi a fejem és hónapokig fogom hallgatni. Kikászálódom inkább. Úristen, még sötét van. Tuti nem vagyunk normálisak.

Felöltöztem, bekapom a szőlőcukrot, indulás. Hideg van Üllőn, mi lesz így a városban? Napnak nyoma sincsen. Vonatra fel, máris robogok befelé. Metróval nem érnék oda, muszáj tekernem. Átérek a Batthyány térre. Ulrik és egy lány álldogálnak a villamos megállóban, kicsit tanácstalanul. 4:41 van. Mindjárt indulunk. Jani is megjön. Röhögcsélés és hirtelen kis csapatunk 15 fősre bővül. Rövid bemelegítés és indulás. És elindul az eddigi legérdekesebb futásom, kirándulásom.

Füles be, indulás. Nézem Ulrikot, látszólag nincsen jobb állapotban, mint én fizikailag. Nyilván sokkal többet fut, de nem tűnik edzettebbnek. Mégis olyan tempóval indulunk, hogy megijedek és már azon töröm a fejem, mikor tudnék tisztességesen kiszállni. Franklin lépcsőn fel. Itt ennyi lépcső van? Laktam itt korábban, soha nem jártam azonban erre felé. Milyen kérók vannak itt, hihetetlen. Alig 800 métert tettünk meg, de átváltok bőrlégzésre inkább. Hála Istennek megérkezünk a Halászbástyához.

Nincsen napsugár, de legalább van felhő. Megpihenünk kicsit és már megyünk is tovább. Várkörre indulunk, olyan helyeket ismerek meg, amelyeket még soha nem láttam itt. Nyilván az én hiányosságom, hogy 13 év alatt, amióta Pesten élek még nem jutottam el ide, de most csak kamillázok. Rengeteg lépcső van a Várban. Oroszlános udvar, kis fekvőtámasz, megyünk is tovább, körözünk a Várban, lépcsön le, lépcsön fel, keringünk, mégsem térünk szinte ugyanoda vissza. Aztán indulás tovább, fel a Citadellára. 

Nagyon hosszú lépcsősor, fel egészen a Cicadelláig ( :) ) Sok megállóval haladunk, amit annyira nem bánok. Elfutunk egy szoborcsoport mellett, ahogy nagy vallások jeles képviselői vannak egymás mellett. Szinte csak olyan helyen futunk, ahol még életemben nem jártam. Picit szégyellem magam, ugyanakkor felemelő érzés is egyben, hogy a városnak ilyen részei is vannak. Közben a társaság, ahol csak Janit és Ulrikot ismerem egyre inkább kezd ismerőssé válni. Kicsit olyanok vagyunk, mint valami pozitív őrült sorsközösség. Ki mások kelnének 3:30kor egy futásért? A legjobb az egészben, hogy a csoport minden tagja nagyon pozitív. Senki nem néz ki, bár jól láthatóan azért olyan emberek vannak itt, akik korábbról ismerik egymást. Befogadnak. Jól esik. Spannol, jobban megy a futás is tőle. Szenvedünk fölfelé, mosolygunk lefelé.

Ulrik idegenvezet, mondja az irányt. Fotózunk, csapatképet csinálunk, röhögcsélünk, közben ébred a város. Előbújik a nap is, most már tudunk igazi napsugaras fotókat is csinálni. Rohan az idő, rohan a táv, elértünk 8 kilométerhez és lecsatlakoznak páran a Gellér térnél.

Ulrik érdeklődik, hogy ki megy vissza a Batyira. Én mindenképpen, mert ott a bringa. Ok, akkor lefutunk a Panoráma - körúton (?). Kicsit nagyobb tempóra váltunk. Ettől is nagyobbra? A telefonom megmakacsolta magát, Pantocsik Feri telefonján próbálom követni hol járunk, mennyi idő és mekkora táv telt el. És hogy lássam is a kijelzőt, muszáj Feri közelében futni. Elsőre nem tűnt olyan nehéznek. 1 kilivel később azért kapkodtam a levegőt...

Leérünk a Várkert mögé, Hefter Józsi kacsint rám és biztat. Pont jókor, mert éppen kezdem elveszíteni a hitem abban, hogy én innen még vissza tudok futni a Batyira. Kocogásra váltok, de próbálom nem szem elől téveszteni Ulrikékat. Be is érem őket a Várba felvezető lépcsősornál. Megint a Palota útnál vagyunk, keresztül megyünk a váron és pár perc múlva a Battyhány tér környékén vagyunk. Ránézek az órámra: az előző 2 óra futással telt el. Ferire nézek: mennyi lett a táv? 12.75 km. Életem leghosszabb és legizgalmasabb futása. Egyben a leghajnalabbi. 4:45kor start, 6:48kor finish. Futás, sétákkal és városnézéssel tarkítva. Olyan helyeken jártam, amikről eddig nem is tudtam. Láttam ébredni a várost. Futottam együtt szimpatikus emberekkel. Jövök még! :)

Update: megfogadtam, hogy bebizonyítom a Feleségemnek, hogy kibírom alvás nélkül a mai napot. Délután 3i bírtam és bekómáltam :) 

Update 2: monológ formában terveztem megírni a blogbejegyzést, de akkor viszonylag rövid lett volna. Bakker, úristenmennyilépcső, mégmindiglépcső, naneeee stbstb. :)